Versek

Rövid mondóka

Volt egyszer egy virágos rét,

Ismered már a mesét?

Tudom, hogy nem, ezért mondom,

Hogy ne legyen erre gondom.

  Kiléptem hát a mezőre,

Eljutottam a legelőre.

Láttam teheneket legelni,

Szerettem volna tehén lenni.

De nem lehettem én tehén,

Mert nem legelek a réten én.

Hazamentem, lepihentem,

S az édes bélest jól megettem.

Állatkerti séta

Ha körülnézek az állatkertben,

Sok állatot megismertem.

Például volt oroszlán, majom,

Jaj, de sok nekem a bajom!

Láttam én elefántot,

Éppen a mély vízbe rántott.

Csuron vizesen kimásztam,

Sajnos nagyon meg is fáztam.

Aztán megnéztem a medvét,

El is vettem én a kedvét.

Nekem rontott, nekem esett,

Még a nadrágom is leesett.

Elmentem a krokodilhoz,

Kit máris éhesség kínoz.

Belenéztem a szájába,

Benne volt már kacsa lába.

De féltettem az enyémet,

Így otthagytam az egészet.

Az állatkert miért ilyen,

Elfutottam iziben.

Azt hittem, itt az összes állat,

Nem mérges, és nem is fáradt.

De úgy látom, nincs szerencsém,

Utánam jött egy nagy tehén.

A mókus ráugrott a fejemre,

Nem megyek többet állatkertbe!

A szemüveg

A szemüveg a látás titka,

Ugye milyen nagyon ritka,

Hogy ne legyen valakin,

Majd meglátod odakinn.

Ha felveszem szemüvegem,

Kitárul a világ nekem.

De ha szemüvegem elhagyom,

Botorkálok én nagyon.

Divatos és gyönyörű,

Ugye milyen nagyszerű?

Vegyél te is szemüveget,

Hogy szebb legyen a világ neked!

Rózsaszín álomcica

A rózsaszín kiscicuskám,

Dörgölődik egyre hozzám,

Mit hoztál ma kicsi gazdám?

A reggelit hozzad hozzám!

Jóllaktam az estebéddel,

Vadászhatnék én az éjjel,

Kacsintok a csillagfénnyel,

Pofozkodok az egérrel.

Az éhségem megint kínoz,

Mehezünk már a húsoshoz,

A hasfájásom gondot okoz,

Mit az éhség egyre fokoz.

Nincsen bajom, csak ehetnék,

És fázom is már kicsikét,

Adjatok egy egész csirkét,

És egy jó forró kemencét.